Szeretettel üdvözöllek!

Tulajdonképpen én vagyok az egyik legszerencsésebb ember, mert a szakmám egyben a hobbim is.

De jó neked, ez annyira szuper!-szokták mondani. (általában azok, akik reggel nem oda mennek, ahova a szívük súgja, de hát ez már csak ilyen..)

Csak ez ment évekig, semmi más. Rendezvények, munka, folyamatos verseny és stressz, 60 fokos konyha és pörgés, de nagyon.

Érdemes lenne megkérdezni az akkori környezetemet, valószínűleg nem lenne őszinte a mosolyuk.  Szakmai berkekben, úgy emlegettek, hogy Gordon Ramsay hozzám járt továbbképzésre...khm, nem társas tánc oktatásra.

Napokban egy beszélgetésben jött szóba, hogy 13 éves korom óta koptattam a világot jelentő csúszásmentes padozatot.

Éveken keresztül igyekeztem megfelelni az elvárásoknak és lépést tartani a szakmabeliekkel és lehetőleg minden egyes alkalommal nagyobbat dobni náluk.

Ez így olvasva talán rendben is volna, hiszen ezek a célok késztetik a magamfajtát egyre jobb eredményre és folyamatos fejlődésre.

Pár éve viszont úgy éreztem, hogy ezek a célok nem az én Bakancslistámon szerepelnek.

Több alkalommal megfordultam külföldi konyhákon, ahol más mentalitás, más metódus és értékrend övezte a gasztronómiát.

Egyre erősebben éreztem, hogy ebben a hatalmas elvárásokkal teli rendszerben a szakma egyes képviselői egymást akarták már lekörözni.

Máshogy fogalmazok, a szakma a szakmára figyelt.

Megfeledkeztek egy mellékes szereplőről, a Vendégről. Természetesen nem áll szándékomban általánosítani, de maga a tünet számomra megkérdőjelezhetetlen.

Döntöttem.

Nem akarok már csak a trendi szakmai elvárásoknak megfelelni, mert számomra mindig is fontosabb volt az egyén, akire akkor figyelek, amikor neki készítek valamit, legyen szót tulajdonképpen bármilyen jellegű ételről vagy gesztusról tőlem-neki.

Csak neki.

Azoknak akarok adni és azokat akarom szolgálni, akik nem a trendeknek akarnak megfelelni.

Ezért fogom megosztani minden tudásomat azokkal, akik nyitottak arra, hogy a főzés örömforrás lehessen az életükben és egyben egy kifejezési eszköz is.

Lássátok, használjátok és élvezzétek, hiszen ez egy csodálatos dolog, amivel hozzá tudsz tenni a hétköznapi kapcsolataidhoz.

Na most már én is szerencsés és boldog embernek tartom magam, hogy ezt megoszthatom! 

Ha úgy gondolod, hogy velünk tartasz június 16-án  a főzőestemre, akkor KATTINTS IDE és jelezd felém, még van pár hely erre a meghatározó estére!

Szeretettel:

Bálint